Petőfi Sándor

A IX. század reformkor a reformkor egyik legjelentősebb költője, aki azóta is a legismertebb magyar költőnek számít.
Nem csak meg újítja a magyar költészetet, hanem a forradalom ikonikus figurája, sőt harcol a szabadságharcban is.
Kortársak: Arany János (legjobb barát), Jókai Mór, Madách Imre, Vörösmarty Mihály

Életrajz:

Született:1823. jan. 1
Kiskőrösön anyakönyvezték DE a Szülőföldemen versében Kiskunfélegyházát mondja szülővárosának.
Édesapja: Petrovics István (mészáros mester)
Édesanyja: Hrúz Mária

Édesapja sikeres vállalkozóként nem sajnálja a pénzt fia oktatására.
Iskolái:

• Kecskemét
• Szabadszállás
• Sárszentlőrinc
• Pápa
• Aszód
• Pest

Változatos iskolai eredményeket ér el
(vers: A természet vadvirága)

1839 – vándorlások nélkülözés

Sopronban beáll katonának, de egészségi állapota miatt leszerelik

1841 – Ozora, vándorszínészet

• megismerkedik Jókai Mórral

1844 – Pestre megy Vörösmarty Mihályhoz a legjobb verseivel aki pártfogásba veszi

1844 – Pesti divatlap (egyetlen polgári állása)

1844 – vers: A helység kalapácsa (víg eposz)

1842-44 – első verses kötete: Versek

1845 – János Vitéz (elbeszélő költemény)

1845 – második verses kötet

Csapó Etelke – első szerelem

1846 – Felhők című vers ciklus

                 Tigris és hiéna

1846 szept. 8 – Nagykárolyi megyebál à megismerkedik Szendrey Júliával
vers: Reszket a bokor mert „Ezerszer áldjon meg!” (-válasz: ezerszer)
– megismerkedésük után egy évvel házasságot kötnek

 1847 – Arany Jánoshoz című episztola (költői levél)

• barátságuk kezdetét jelenti

„S ez az igaz költő, ki a nép ajkára hullatja keblének mennyei mannáját”

ars poetica (költői hitvallás) à új nézőpont a magyar költészetben

1848 – Forradalom éve – közéleti szerepet vállal vers: A XIX. század költői

A március 15.ei események fő embere DE az elért politikai eredményeket kevesli

Szabadszállási választási vereség à népszerűtlen lesz

vers: Az apostol (elbeszélő költemény)

Megszületik a kisfia: Zoltán

1849 jan. csatlakozik Bem apó erdélyi seregéhez

Utolsó verse: Szörnyű idő

Új témák új nézőpontok Petőfi művészetében:

Népiesség – új irodalmi ízlést honosít meg

Vers: Reszket a bokor mert; A puszta télen; Szeget szeggel;

Legismertebb alkotásai: A természet vadvirága
                                                  Az alföld
                                                  Szeget szeggel

Népiesség: a hangnem teljesen megújul a korábbiakhoz képest. A költő tudatosan törekszik a közérthetőségre egyszerűségre.
Új témák jelennek meg:

• az alföldi táj
• a táj részletes bemutatása mellett őszinte szeretettel és csodálattal fordul minden élőlény felé
• a 19.század romantika – tájesemény
  • vadregényes érintetlen táj helyett a szülőföld otthonossága lesz a legszebb a világon
    • vers: A puszta télen  
      Az alföld
      A Kiskunság       

A Kiskunság

     Amelyben a folyók anyaként ölelik a szeretett tájat. (hasonlat és megszemélyesítés is)

Az alföld (1844)

• nem csak tájleírás, hanem hazaszeretet is
• tájleíró költemény –  a táj elemeinek leírása dominál
• néhol emelkedett hangvételű
• műfaj: tájleíró költemény

                                  vers: A puszta télen; A Kiskunság; A Tisza

„Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”

                                                          A Tisza

• vallomás szerű természet szeretet
• újszerű témák à Petőfi elött az alföld nem volt alföldi téma

à a síkságot a rónát tájeszménnyé tette verseiben

• az alföldi táj bemutatásán túl érzelmi azonosulás bensőségességeség is áthatja verseit

Verselemzés vers értelmezése: Az alföld

• Cím: A tájegység neve
• Műnem: líra személyes érzelmek kifejezése
• Tájvers – az alföld jellegzetességeinek ábrázolása (hazaszeretet)
• költői eszközök a versben:
  • költői képek
  • metafora pl.: „börtönéből szabadul sas lelkem”à szabadság
  • hasonlat pl.: templomtorony à olyan mint à halvány ködoszlop
  • megszemélyesítés
  • alakzatok:
    • felsorolás
      • növények, állatok listázása
    • ellentét
      • „Tán csodállak ám de nem szeretlek”
  • gondolatritmus: a vers lezárása

Új téma Petőfi költészetében a hitvesi líra

• a magyar irodalomban korábban születtek versek a költők múzsáikhoz, de Petőfi az első, aki feleségéhez írt szerelmes verset
  • vers: Minek nevezzelek? (1848 jan.)
    • vershelyzet: a líra én kedveskedik élete párjának, de nem találja a tökéletes kifejezést
    • műfaja: rabszódia (olyan lírai műfaj, amely szélsőséges érzelmeket jelenít meg, csapong és ezért szerkezeti kötetlen pl.: Vörösmarty: Vén cigány
    • ránézésre a versszakok különböző felépítésűek és rímtelen sorokban végződnek
    • figyelmesebben olvasva láthatjuk, hogy a költő tudatosan építkezik a vers szövegében (refrén)
      • keresi a választ egyre szebb, intenzívebb képeket alkalmaz
    • az emberi lényt istennőként ábrázolni talán túlzás, de a lírai én érzelmei alapján indokolt

Összefoglalás:

     A népiesség és egyszerűség irodalmi programmá válik Petőfi költészetében. Folytatva Zrínyi, és Kölcsey irodalmi hagyományait tehetségét költészetét a közösség érdekeinek szenteli alá.