A IX. század reformkor a reformkor egyik legjelentősebb költője, aki azóta is a legismertebb magyar költőnek számít.
Nem csak meg újítja a magyar költészetet, hanem a forradalom ikonikus figurája, sőt harcol a szabadságharcban is.
Kortársak: Arany János (legjobb barát), Jókai Mór, Madách Imre, Vörösmarty Mihály
Életrajz:
Született:1823. jan. 1
Kiskőrösön anyakönyvezték DE a Szülőföldemen versében Kiskunfélegyházát mondja szülővárosának.
Édesapja: Petrovics István (mészáros mester)
Édesanyja: Hrúz Mária
Édesapja sikeres vállalkozóként nem sajnálja a pénzt fia oktatására.
Iskolái:
- Kecskemét
- Szabadszállás
- Sárszentlőrinc
- Pápa
- Aszód
- Pest
Változatos iskolai eredményeket ér el
(vers: A természet vadvirága)
1839 – vándorlások nélkülözés
Sopronban beáll katonának, de egészségi állapota miatt leszerelik
1841 – Ozora, vándorszínészet
- megismerkedik Jókai Mórral
1844 – Pestre megy Vörösmarty Mihályhoz a legjobb verseivel aki pártfogásba veszi
1844 – Pesti divatlap (egyetlen polgári állása)
1844 – vers: A helység kalapácsa (víg eposz)
1842-44 – első verses kötete: Versek
1845 – János Vitéz (elbeszélő költemény)
1845 – második verses kötet
Csapó Etelke – első szerelem
1846 – Felhők című vers ciklus
Tigris és hiéna
1846 szept. 8 – Nagykárolyi megyebál à megismerkedik Szendrey Júliával
vers: Reszket a bokor mert „Ezerszer áldjon meg!” (-válasz: ezerszer)
– megismerkedésük után egy évvel házasságot kötnek
1847 – Arany Jánoshoz című episztola (költői levél)
- barátságuk kezdetét jelenti
„S ez az igaz költő, ki a nép ajkára hullatja keblének mennyei mannáját”
ars poetica (költői hitvallás) à új nézőpont a magyar költészetben
1848 – Forradalom éve – közéleti szerepet vállal vers: A XIX. század költői
A március 15.ei események fő embere DE az elért politikai eredményeket kevesli
Szabadszállási választási vereség à népszerűtlen lesz
vers: Az apostol (elbeszélő költemény)
Megszületik a kisfia: Zoltán
1849 jan. csatlakozik Bem apó erdélyi seregéhez
Utolsó verse: Szörnyű idő
Új témák új nézőpontok Petőfi művészetében:
Népiesség – új irodalmi ízlést honosít meg
Vers: Reszket a bokor mert; A puszta télen; Szeget szeggel;
Legismertebb alkotásai: A természet vadvirága
Az alföld
Szeget szeggel
Népiesség: a hangnem teljesen megújul a korábbiakhoz képest. A költő tudatosan törekszik a közérthetőségre egyszerűségre.
Új témák jelennek meg:
- az alföldi táj
- a táj részletes bemutatása mellett őszinte szeretettel és csodálattal fordul minden élőlény felé
- a 19.század romantika – tájesemény
- vadregényes érintetlen táj helyett a szülőföld otthonossága lesz a legszebb a világon
- vers: A puszta télen
Az alföld
A Kiskunság
- vers: A puszta télen
- vadregényes érintetlen táj helyett a szülőföld otthonossága lesz a legszebb a világon
A Kiskunság
Amelyben a folyók anyaként ölelik a szeretett tájat. (hasonlat és megszemélyesítés is)
Az alföld (1844)
- nem csak tájleírás, hanem hazaszeretet is
- tájleíró költemény – a táj elemeinek leírása dominál
- néhol emelkedett hangvételű
- műfaj: tájleíró költemény
vers: A puszta télen; A Kiskunság; A Tisza
„Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz.”
A Tisza
- vallomás szerű természet szeretet
- újszerű témák à Petőfi elött az alföld nem volt alföldi téma
à a síkságot a rónát tájeszménnyé tette verseiben
- az alföldi táj bemutatásán túl érzelmi azonosulás bensőségességeség is áthatja verseit
Verselemzés vers értelmezése: Az alföld
- Cím: A tájegység neve
- Műnem: líra személyes érzelmek kifejezése
- Tájvers – az alföld jellegzetességeinek ábrázolása (hazaszeretet)
- költői eszközök a versben:
- költői képek
- metafora pl.: „börtönéből szabadul sas lelkem”à szabadság
- hasonlat pl.: templomtorony à olyan mint à halvány ködoszlop
- megszemélyesítés
- alakzatok:
- felsorolás
- növények, állatok listázása
- ellentét
- „Tán csodállak ám de nem szeretlek”
- felsorolás
- gondolatritmus: a vers lezárása
Új téma Petőfi költészetében a hitvesi líra
- a magyar irodalomban korábban születtek versek a költők múzsáikhoz, de Petőfi az első, aki feleségéhez írt szerelmes verset
- vers: Minek nevezzelek? (1848 jan.)
- vershelyzet: a líra én kedveskedik élete párjának, de nem találja a tökéletes kifejezést
- műfaja: rabszódia (olyan lírai műfaj, amely szélsőséges érzelmeket jelenít meg, csapong és ezért szerkezeti kötetlen pl.: Vörösmarty: Vén cigány
- ránézésre a versszakok különböző felépítésűek és rímtelen sorokban végződnek
- figyelmesebben olvasva láthatjuk, hogy a költő tudatosan építkezik a vers szövegében (refrén)
- keresi a választ egyre szebb, intenzívebb képeket alkalmaz
- az emberi lényt istennőként ábrázolni talán túlzás, de a lírai én érzelmei alapján indokolt
- vers: Minek nevezzelek? (1848 jan.)
Összefoglalás:
A népiesség és egyszerűség irodalmi programmá válik Petőfi költészetében. Folytatva Zrínyi, és Kölcsey irodalmi hagyományait tehetségét költészetét a közösség érdekeinek szenteli alá.