A nyelvújítás kiemelkedő jelentőségű volt az irodalom fejlődésében. A 18. század végén és a 19. század elején zajló mozgalom célja a magyar nyelv korszerűsítése, szókincsének bővítése, az egységes magyar irodalmi nyelv megteremtése volt.
A nyelvújítási előzményei:
A 18-19. században Magyarország a Habsburg Birodalom része volt, II. József német nyelvű centralizációs törekvései ellenállást váltottak ki. A nyelv a nemzeti identitás szimbólumává vált.
Bessenyei György a magyar felvilágosodás nyelvi programjának kidolgozója a nyelvet a tudományterjesztés eszközének tekintette. Új szavakat alkotott, melyek jelentése a magyarul tudók számára azonnal érthető volt. (pl. fizika = testtudomány).
Bessenyei György nyomdokain haladva nemcsak írók, de tudósok is támogatták a nyelvfejlesztést. Diószegi Sámuel, Fazekas Mihály, Révai Miklós és Bugát Pál is sokat tettek a magyar nyelv bővítéséért. Tanulmányozták a francia és német nyelvújítást, és ennek alapján ők is rengeteg új szót alkottak.
A nyelvújítási harc kibontakozása:
- A sok új szó „gyártását” nem nézte mindenki jó szemmel.
- A nyelvújítási küzdelem (1811), amely során a neológusok (újítók), és ellenfeleik, az ortológusok (maradiak) vitatkoztak a nyelv mesterséges átalakíthatóságáról
- Az Ortológusok által írt, Debreceni Grammatika nyelvtankönyv alapelve, a nyelv jelenlegi állapotának változatlanul hagyása.
- Az ortológusok értékőrző álláspontja szerint a neológusok nyelvrontóknak minősülnek.
- Szerintük ugyanis tilos erőszakosan beavatkozni a nyelv fejlődésébe (új szavakat meghonosítani, gyártani)
- Ez a vita nemcsak nyelvfilozófiai, hanem területi és vallási jellegű is volt.
- A debreceni kálvinisták és a dunántúli katolikus többségű terület lakóinak nyelvjárása fejlettebb volt így az ortológusok nem érezték szükségét a nyelvújításnak.
- A neológusok, akik többségben protestánsok voltak az északkeleti és tiszántúli területen éltek erőteljesebben érezték a nyelv megújításának szükségét.
Kazinczy élete
- 1759-ben Érsemlyénben született, református nemesi családban.
- Tanulmányok: Sárospatak, Kassa, Eperjes, Pest
- Deista (azaz Istent elismerő, de a vallásos dogmákat elutasító)
- szabadkőműves páholy tagja volt.
- II. József híveként jozefinista nézeteket vallott.
- 30 évesen lépett fel íróként.
- 1788-ban a Magyar Museum (az első magyar folyóirat) társszerkesztője lett, de Batsányival való nézeteltérése miatt hamarosan elhagyta a lapot.
- 1790: saját folyóiratot alapít, címe: Orpheus (ez a szabadkőműves neve) csak 8 száma jelenik meg
- 1791-ben visszaköltözik a családi birtokra, Bányácskára, melyet Széphalom névre keresztel át
- 1794-ben letartóztatják, amiért tagja volt a Martinovics vezette jakobinus mozgalomnak
- Spielberg, Kufstein és Munkács várában raboskodik (a börtönben is ír, fordít, tanul)
- 1801: kiszabadul, de anyagilag tönkrement
- 1804: feleségül veszi Török Sophie-t
- Kazinczy 1806-ban Széphalomra költözve a nyelvújítás központjává tette a birtokot, így az északkeleti nyelvjárás lett a szépirodalmi nyelv alapja.
- nemcsak a nyelvújítás, de az irodalmi élet szervezője és irányítója is volt, amit, 23 kötetes levelezése is bizonyít.
- 1831-ben halt meg
- szervező munkájának köszönhetően született meg az igazi magyar szépirodalom
Irodalmi programja
- Nagyra tartotta a műfordításokat, mert úgy gondolta, hogy többet lehet tanulni abból, ha a nagy elődöket követi, mint ha saját, eredeti műveket hoz létre
- Kazinczy a magyar színjátszás fellendítése érdekében elsősorban drámákat fordított, segítve az alakulófélben lévő magyar színtársulatot. pl. Goethe, Shakespeare
- A nyelvi nehézségek ráébresztették Kazinczyt a nyelv és stílus reformjának szükségességére, ami ízlésművelő tevékenységhez vezetett.
- ehhez egységes szabályok kellettek
- elsősorban a szókincs bővítésén fáradozott
- rengeteg új szót teremt mesterségesen
- + felújít régi, elavult szavakat
Nyelvújító tevékenysége
- 1811-ben robbantja ki – provokatív céllal – a nyelvújítási mozgalmat
- Kazinczy neológus volt, azaz azt vallotta, hogy az esztétikai célok érdekében meg kell változtatni a nyelv szókészletét, sőt szabályait is
- nézeteit a Tövisek és virágok című epigramma gyűjteményében demonstrálta, melyet tulajdonképpen hadüzenetnek szánt
Tövisek és virágok
- Verseskötet: epigrammákat tartalmaz
- Cím: témajelölő à önmagában is támadás
- Tövis: gúnyos a neológusokra utal
- Virág: a neológusok és műveik
- Sokszor használ párbeszédes formát: választ ad az ortológusoknak, megvédi a neológusokat
- Hatása: megsérti az egész Dunántúlt, Debrecent, Szatmár megyét
- Mondolat
Felelt a Mondolatra
- A Tövisek és virágok sértéseire ellenfelei 1813-ban válaszolnak a Mondolat című gúnyiratban
- szójegyzéket mellékelnek hozzá
- nyelvújítás szavai + azok német és latin megfelelői
- bizonyítani akarták, hogy szótár kell ahhoz, amit Kazinczyék „kitaláltak”
- válasz: 1815. Felelet a Mondolatra (Kazinczy+Kölcsey+Szemere Pál)
- műfaja: pamflet = gúnyirat, röpirat: epikai műnemébe tartozik, rövidebb terjedelmű publicisztikai műfaj, melyben a tárgyszerű érvelést az ellenfél álláspontjának parodisztikus kicsúfolása, vagy esetleg személyének támadása helyettesíti
- a heves ellentámadás hatására veszett össze Berzsenyivel, majd Kölcseyvel is
- végül győz a nyelvújítási harcban: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819)à kibékülés
- 1832-ben az első magyar helyesírási szabályzat bizonyítja a nyelvészet és az irodalom szoros kapcsolatát.
- 1872-ben a Magyar Nyelvőr megjelenésével tulajdonképpen lezárult a nyelvújítás folyamata.
A nyelvújítás hatása
Szókincsbővülés: A nyelvújítók mintegy 10 000 új szót alkottak, melyek jelentősen gazdagították a magyar nyelv kifejezőerejét.
- Ezek a szavak ma is szerves részét képezik nyelvünknek.
- Beemelik a tájszavakat az irodalmi nyelvbe, pl. betyár, hulla, páholy, bojtár, burgonya,
- idegen szavak tükörfordítása pl.: balanea à bálna
- Új szavak összerántással, pl. cső+orr à csőr; rovátkolt+baromàrovar, tanítás+árasztóàtanár
- Új szavak szóösszetétellel, pl. évszak, korszellem, búskomor, folyóirat
- Új szavak szabálytalan szóképzéssel, pl. irodalom, járda
- Új szavak szóelvonással, pl. sétál à séta, árnyék à árny
Stílusújítás: A nyelvújítók a nyelvstílusok finomításával kifejezőbbé és változatosabbá tették a magyar nyelvet.
Egységes irodalmi nyelv: A nyelvújítás eredményeként létrejött az egységes magyar irodalmi nyelv, amely lehetővé tette a különböző tájegységek íróinak és költőinek a műveik szélesebb körben történő elterjesztését.
Irodalmi fejlődés: A nyelvújítás eredményeként a magyar irodalom aranykorát élte Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór munkássága idején.
Szóképzéssel pl. felhasználva az igeképzőket (-ít; -kozik/-kezik-kőzik) és a névszóképzőket(-at/-et; -zat/-zet)
Összefoglalva, a magyar nyelvújítás irodalomtörténeti jelentősége kiemelkedő. A nyelv korszerűsítésével és az egységes irodalmi nyelv megteremtésével hozzájárult a magyar irodalom fellendüléséhez és aranykorának eljöveteléhez.