Az ember tragédiája világirodalmi rangú remekmű, ez tette Madách Imre nevét hallhatatlanná. A magyar irodalom dráma műfajának kiemelkedő műve. A mű kérdései azóta is életben tartják a költeményt.
Irodalomtörténeti helye: önmagában áll a korban, a romantika és
a realizmus határán.
Madách élete
- Születés és család
- Született 1823-ban.
- Nemesi családban nőtt fel.
- Apja korán meghalt, anyja egyedül nevelte.
- Édesanyja: Majthényi Anna
- Anyja birtokot vezetett, ami nagy hatással volt rá.
- Tanulmányok és munkásság
- A gimnázium hat osztályát magántanulóként végezte. (Váci piarista g.)
- 1837-ben Pestre költözött, ahol a bölcsészeti és jogi karra járt.
- A reformkor eszméivel szimpatizált, ami befolyásolta gondolkodását.
- Balassa gyarmat, ügyvéd, másod jegyző
- Visszatérés és házasság
- 1840-ben visszatért Nógrádba, ahol aktív szerepet vállalt a megyei közéletben.
- 1845-ben vette feleségül Fráter Erzsébetet.
- hazasság nem sikerült jól (Éva alakja)
- Három gyermekük született.
- Forradalom és börtön
- 1848-ban betegeskedett, ezért nem vett részt aktívan a forradalomban.
- élelmezési fő biztos lett
- 1852-ben letartóztatták Kossuth titkárának rejtegetése miatt.
- Felesége megcsalta, 1854-ben elváltak.
- Közélet és halál
- 1860-ban országgyűlési képviselő lett.
- Megérte Az ember tragédiájának sikerét, MTA tagja lett.
- 1864-ben szívbaja miatt meghalt.
A magyar drámaköltészet legszebb darabjai:
- Csongor és tünde (Vörösmarty Mihály
- Bánk bán (Katona József)
- Az ember tragédiája (Madách Imre)
- Ősbemutató 1883
- Nemzeti Színház
- Paulai Ede rendezte
3, A tragédia előzménye:
a, történelmi előzmények:
Kiábrándulás
— 1848-49-es forradalom és szabadságharc elvesztése
— magyar függetlenség esélyének elvesztése
— kiegyezés
b, filozófiai előzmény
A mű két korszak határán áll, ezek egymással ellentétesek.
Bizakodás
— romantikus, liberális történelemfilozófia
— gyülekezés
— szólás, vallás és sajtószabadság
— filozófia megalapozója Hegel. Madách a heigeli teremtést, mely
szerint a világot egy abszolút szellem hozta létre, amely maga a
tökély, összekapcsolja a bibliai teremtéssel.
— tudományos felfedezések
4, Művek
Az ember tragédiája
– tragédia műfaja drámai költemény, kétszintes dráma, világdráma
könyvdráma, elsősorban olvasásra alkalmas
Téma:
-Bölcseleti , filozófiai mélységű mely az élet célját kutatja
A tragédia alapkérdései:
— Mi az élet értelme? „Mi végre a teremtés?”
— A nő és a férfi kapcsolata hogyan alakul?
— Az emberiség történelme a fejlődés útján halad-e?
kérdései az egész emberiséget érintik, ezért világ drámának vagy emberiség költeménynek is nevezzük
1840: Lantvirágok
- verses kötet
A civilizátor / Mózes – drámák
Az ember tragédiája
A szereplők egy-egy eszmét érték rendet testesítenek meg.
Forrásai:
- Biblia (teremtés történet [édenkert, eredő bűn])
- Goethe: Faust (az örök élet, szövetség az ördöggel)
- Byron: Káin
Színek:
- Menny
- Paradicsom
- A paradicsomon kívül
- Egyiptom
- Athén
- Róma
- Konstantinápoly
- Prága l.
- Párizs
- Prága II.
- London
- Falanszter
- Az űr
- Jégvilág
- Paradicsomon kívüli pálmafás vidék
Bibliai színek: 1, 2 3
Keretszínek: 1, 2, 3, 15
A világ keletkezése a Biblia, a keresztény mitológia alapján.
A tizenöt részből álló mű első három színe és az utolsó szín keretbe foglalja a közbeeső tizenegyet.
A keretszínek a Mennyben, a Paradicsomban és a Paradicsomon kívül játszódnak.
Történeti színek
- IV –XIV -ig
- Lucifer végig vezeti Ádámot és Évát az emberiség történelmén, célja minden eszme kudarcának be bizonyítása
- kronologikus sorrendbe haladnak a múlttól a jövőig
- Ádám és Éva minden színben más alakot öltenek
- Lucifer elrejti Ádám elől az értékeket, és rendre hátrányos helyzetbe hozza
- Ádám lelkesedik, cselekszik (próbálkozik értéket teremteni) de rendszeresen elbukik
I. szín: A Mennyben
Az Úr megteremti a világot.
Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, részét követeli: “Együtt teremténk, osztályrészemet követelem”.
Lucifer célja az Úr világát megdönteni. Be akarja bizonyítani, hogy nincs értelme az életnek. Konkrét célja elérni, hogy Ádám öngyilkos legyen, megszűnjön a népesedés, megakadályozni, hogy elinduljon a dialetika.
„A gép forog az alkotó pihen” – az úr mondta
„Nemadhatok mást csak mi lényegem” – Lucifer
II. szín: Paradicsomban-bűnbeesés
A Biblia történetének megfelelően Lucifer rábeszéli Ádámot és Évát, hogy egyenek a tiltott fák gyümölcséből. Éva hajlik jobban a bűn felé, azt állítja, az Úr eleve bűnösnek teremtette.
“Miért büntetne? – Hisz ha az utatkitűzte, melyen hogy menjünk kívánja, egyúttal olyannak is alkotott,hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon.”
A bűn elkövetése miatt el kell hagyniuk a Paradicsomot.
„A tett halála az okoskodás” – Lucifer
III. szín: Paradicsomon kívül
Ádám az édenból való kiűzetéstkövetően is a tökéletes boldogságot keresi.
Ádám meg akarja tudni életének értelmét, meg akarja látni jövőjét. Ezután Lucifer egy manipulált történelmet mutat be. Ádám és Éva nyomorúságban élnek a Paradicsomon kívül. Lucifer megígéri Ádámnak, hogy végigkíséri őt az emberiség múltján, aki álomba merül és megálmodja az emberiség történetét.
„Nem az idő halad mi változunk” – Lucifer
IV. szín: Egyiptom
Az ókori Egyiptomot mutatja be. – helyszín
Ádám, mint fáraó élvezi dicsőségét.
Minden hatalom az övé, de mégsem boldog, mert ezt nem magának köszönheti. Ezt az Úrtól kapta.
A trón magasából nem hallja a nép fájdalmas sikolyát. Ádám felemeli magához Évát és ezáltal kiábrándul a zsarnokság rendszeréből.
V. szín: Athén
Athénban játszódik, ahol Ádám, mint Miltiádész szolgálja a nép ügyét. – helyszín
Sokáig ezért igen népszerű ember. Később a nép ellene fordul, így Ádám kiábrándul az athéni demokráciából.
VI. szín: Róma
A császárkori Rómában játszódik, ahol a gazdagok egész nap szórakoznak, mulatoznak. – helyszín
A közügyekkel senki sem foglalkozik. A cselszövés és a gyilkosság mindennapos. Ádám egy új vallástól, a kereszténységtől vár megoldást.
„Legyen hát célod: Istennek dicsőség Magadnak munka” – Péter apostol
VII. szín: Konstantinápoly
A középkori Konstantinápolyban játszódik, ahol Ádám a keresztes had vezére, Lucifer pedig a fegyvernöke. – helyszín
Ádám lelkesedik az eszméért, a nép azonban fél, hiszen fosztogatnak és rabolnak. Az egyház üldözi az eretnekeket. Több keserű tapasztalat éri. Az egyház egyes érzéseket tilt, másokat pedig engedélyez.
„Nem a kakas szavára kezd virradn, de a kakas kiált, mert hogy virrad” – Lucifer
VIII. szín: Prága I.
A prágai császári udvart mutatja be. – helyszín
A feudális rendszer hanyatlásnak indult. Az udvar körében elterjedt a babonaság. Ádám Keplert, a csillagászt testesíti meg. Kényszerűségből horoszkópokat készít. Felesége, Éva szemtelenül viselkedik, kacérkodik és állandóan pénzt kér. Ádám elaszik és a francia forradalom idején ébred fel.
Ádám = Kepler a csillagász
IX. szín: Párizs
A forradalmi Párizs idején járunk – helyszín és idő
Ádám Danton képében szónokol a tömegeknek. Őt is magával ragadja az őszinte lelkesedés. Bár Danton vérpadra kerül, mégis ez az egyetlen szín, amely nem végződik kiábrándulással.
Ádám = Danton
„Bakó ügyes légy órjást vesztesz el” – Ádám
X. szín: Prága II.
Ádám ismét a prágai udvarban van. – helyszín
A forradalom után még tűrhetetlenebbnek érzi a hanyatló feudális világot, – idő
ezért ennek megszűnését kívánja. Érdekes Kepler és tanítványának beszélgetése, ahol a diák belátja, hogy csak gondolkodás révén lehet nagyobb tudáshoz jutni.
XI. szín: London
A jelen kor Londonjában vagyunk. – helyszín
A kapitalizmus tetszik Ádámnak, hiszen fejlettebb és szabadabb az eddigi társadalmi rendszereknél. Ez a szín is kiábrándulással végződik, mert Ádám felfedezi a hibákat. Olyan világot akar, ahol a közösség érdeke az elsődleges.
„Hagyd zajongni majd az élet korlátozza önmagát” – kar
(,inden megvehető árúvá silányodott)
XII. szín: Falanszter
A jövő szocializmust próbálja bemutatni. A rajzolt kép torz. A “falanszterhez” hasonlítja, ahol sivárság és szürkeség uralkodik. Az emberek csak számok, az egyéni képességek nem tudnak kibontakozni. A művészetet és irodalmat tiltják, mert hasznot nem hoz. Ádám itt is kiábrándul.
XIII. szín: A világűr
A világűrben Ádám egyedül érzi magát, így arra kéri Lucifert, hogy hozza vissza a földre. Lucifer teljesíti.
„A cél voltakép mi is? A cél, megszűnte a dicső csatának, a cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga” – Ádám
XIV. szín: Jégvilág
Visszatérnek a Földre, ahol jégkorszak uralkodik. Ádámot megrendíti az emberek elkorcsosulása, szörnyűnek látja a világot. Vissza akar térni a jelenbe. Az álom itt véget ér, és Ádám felébred.
„Sok az eszkimó kevés a fóka”- Ádámnak mondja egy eszkimó
XV. szín: Paradicsomon kívül
Ádám felébred, és reménytelennek látja a jövőt. Öngyilkos akar lenni, de Éva megmenti. Megmondja, hogy anya lesz. Ádám elmondja az Úrnak, hogy milyen kétségek gyötrik. A mű végén elhangzik a biztató szózat: “… ember küzdj, és bízva bízzál!”
„Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!” – úr
A mű fő alakjai:
A hős tanulási tapasztalási folyamaton megy át, csalódik mindig, próbát áll ki, meghal, és újjászületik.
Ádám: igen rokonszenves számunkra. Mindig az igaz ügyért harcolt. A vereség után volt ereje az újrakezdéshez. A politikához nem volt reális érzéke. Sokáig Lucifer befolyása alatt állt. Az olvasó örül, amikor megszabadul a gonosz uralmától. (optimista, idealista, küzd és remél)
Lucifer: a rosszat, a tagadást képviseli. Eszét rosszra használja. Ádámnak ellentéte, de kiegészítője is. Ellenszenves vonása, hogy az embert rabszolgájává akarja tenni. A végén vereséget szenved, amit az olvasó örömmel fogad. (tagad, pesszimista, tényeket lát, tagadás szelleme, mindent is megkérdőjelez)
Éva: a jónak és a gonosznak a sajátos keveréke. Túlsúlyban a jó van. Kedves, jószívű és igazságos. Máskor viszont önző, kacér és pénzéhes. A legvégén válik egyértelműen rokonszenvessé, amikor megmenti Ádámot. Ő képviseli az érzelmet.
Ádám és Lucifer : jelképek, folyamatosan viaskodnak egymással, és folyamatosan ki egészítik egymást
Éva is jelkép: szépség, érzékenység, gondoskodás, női érték
A mű kivételes jelentősége abból fakad, hogy az emberiség egyetemes történelmét feldolgozva keres választ, nemzeti és magánéleti problémákra is.